Városlista
2026. március 25, szerda - Irén, Írisz, Lúcia

Hírek

2018. Március 06. 10:07, kedd | Belföld
Forrás: mti

Visszakerült Magyarországra az ország aranytartaléka

Visszakerült Magyarországra az ország aranytartaléka

Visszakerült Magyarországra az ország aranytartaléka, a hozzávetőleg 100 ezer uncia (mintegy három tonna súlyú) nemesfém Londonból érkezett Budapestre - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden az MTI-vel.

A jelenlegi árfolyamon számolva 130 millió dollár - 33,1 milliárd forint - értékű jegybanki aranytartalék hazahozataláról teljes egyetértésben döntött az MNB vezetése.

A jegybank megítélése szerint az aranytartalék országon belüli birtoklása, ami összhangban van a nemzetközi trendekkel, tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat - olvasható a közleményben. Az elmúlt években számos ország határozott aranytartalékának hazaszállításáról - tették hozzá.

A tájékoztatás szerint az aranyban tartott tartalék külföldi kezelését egyre több jegybank ítélte kockázatosnak, így az elmúlt időszakban többek között a holland, a német, valamint az osztrák jegybank vezetése döntött úgy, hogy az aranytartalékát részben hazaszállítja. Fontos szemponttá vált annak számbavétele is, hogy az aranykészletek helyzete rendezett-e, illetve, hogy olyan helyszíneken őrizzék az aranytartalékokat, amelyek geopolitikai válságok esetén is biztonságot jelentenek.

A közleményben a jegybank felidézte: az MNB az 1924-es alapításától fogva tart aranytartalékot, ennek a mennyisége folyamatosan nőtt a II. világháborúig, amelynek a vége felé, 1945 januárjában mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt szállítottak ki az MNB aranyvonattal az ausztriai Spital am Pyhrn-be. Ez a mennyiség a háború után, 1946-ban teljes mértékben visszakerült.

A rendelkezésre álló adatok alapján a hetvenes évek első felében 65-70 tonna körüli szintre emelkedett az aranytartalék mennyisége, amely 1989-re 50 tonna körüli szintre csökkent. A Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer felbomlását követő időszakban az aranytartalék jelentős változását befektetési- és spekulatív megfontolások befolyásolták. Az 1980-as évek végén született döntés arról, hogy az MNB aranykészletét a minimális szintre kell csökkenteni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy rövid idő alatt 10 tonnára zsugorodott az aranytartalék, majd 1992-re a mai, 3 tonna körüli szintre csökkent - írták.

A kilencvenes évek eleji értékesítés során az MNB - az akkori nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - az aranyért ellenértékként kapott devizát az akkor biztonságosabbnak, likvidebbnek tartott és még magasabb várható hozammal rendelkező külföldi állampapírokba fektette be.

Rámutatnak ugyanakkor, hogy a 2008-as pénzügyi világválság alapjaiban átírta a jegybankok aranytartalékokkal kapcsolatos magatartását. Az arany immáron nem pusztán befektetési termék a jegybankok számára, hanem olyan stratégiai eszköz, amely alkalmas az ország iránti bizalom erősítésére külföldön és belföldön egyaránt. A tradicionális tartalékeszköz ilyen módon egyre nagyobb mértékben, ismételten gazdaságstratégiai szereppel is bír.

Ehhez a folyamathoz illeszkedik a jegybank mostani döntése, miszerint eljött az ideje az ország aranytartalékának visszahozatalára, ami felett Magyarország teljes joggal és fennhatósággal rendelkezik - olvasható a közleményben.

Címkék: arany, aranytartalék

Ezek érdekelhetnek még

2026. Március 25. 13:00, szerda | Belföld

Az EU-ban 1,4 százalékkal nőtt az új autók eladása februárban

Az Európai Unióban éves összevetésben 1,4 százalékkal, 865 ezer 437-re nőtt az új autók eladása februárban - áll az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezete, az ACEA honlapjára kedden fölkerült jelentésben.

2026. Március 25. 09:00, szerda | Belföld

31,5 milliárd forintos uniós támogatásból újulnak meg egészségügyi intézmények

Európai uniós támogatás segítségével 31,5 milliárd forintból újulnak meg egészségügyi intézmények

2026. Március 25. 06:38, szerda | Belföld

Magasabb infláció és alacsonyabb gazdasági növekedés, mint amit vártak

Továbbra is indokolt az óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés, a geopolitikai feszültségekből fakadó inflációs kockázatok és a bizonytalan pénzügyi piaci környezet okán - mondta Varga Mihály.