Nem sok esélye lehet annak, aki az Emberi Jogok Európai Bíróságához szeretne fordulni a magánnyugdíjpénztárak most készülő új szabályai miatt. A strasbourgi fórum ugyanis már tavaly elfogadhatatlannak tartotta és elutasította azt a panaszt, amelyet a tulajdonjog, s a nyugdíjváromány sérelme címén egy budapesti lakos nyújtott be az akkori, hasonló nyugdíjszabályok kapcsán - írja aNapi Gazdaság.

A Horn-kormány idején, 1997-ben megszavazott nyugdíjtörvény tette lehetővé, hogy az állami nyugellátást kötelező magánnyugdíjpénztárak és esetleg önkéntes pénztári szolgáltatások egészítsék ki. A szabályozás lényege az volt, hogy a későbbi nyugellátást megalapozó járulékoknak csak egy része kerüljön az állami kasszába, a másikat a kötelező magánnyugdíjpénztárak kezeljék. Egy budapesti munkavállaló az Emberi Jogok Európai Bíróságán 2011 májusában panaszt emelt, azt követően, hogy a jogszabályok 2011-től korrekciót rendeltek el. Az új rendelkezések ugyanis lehetővé tették, hogy a járulékfizetők visszalépjenek az állami rendszerbe, s ezentúl így teljesítsék befizetéseiket. Kitarthattak azonban a kötelező magánpénztárak mellett is. A panaszos úgy vélte, hogy a törvénymódosítás ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, mert sérti a tulajdonjogot és a nyugdíjvárományt, szerinte az állam kompenzáció nélkül kisajátította a kötelező magánnyugdíjpénztárba befizetett összeget.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának háttagú kamarája tavaly januárban elutasította a panaszt. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye ugyanis nem garantálja, hogy a későbbiekben bárki maghatározott összegű nyugdíjat kapjon. A magyar jogszabályok változása így nem sérti a tulajdonjogot és a nyugdíjvárományt. Fontosnak tartotta a strasbourgi fórum azt is, hogy a szolgálati idő nem vész el, és a járulékfizetőt megillette a választás lehetősége.

A kötelező magánnyugdíjpénztárak biztonságos működését szolgáló mostani törvénytervezetről – amely szintén meghagyja a választás lehetőségét – várhatóan a következő hetekben dönt a parlament.