Az eredmény meglepte a szakembereket, hiszen a csöppnyi madár mindezek tetejében többnyire teljesen egyedül teszi meg a hosszú utat Észak-Amerikából Afrikába, nem csapatban, mint például a ludak – magyarázta Heiko Schmaljohann, a kutatást végző Wilhelmshaveni Madárkutató Intézet biológusa a Die Welt című német lap szerint.

Az intézet kutatói Alaszkában és Kanada keleti részén parányi adatrögzítőket szereltek fel néhány hantmadárra (Oenanthe oenanthe), amelyek hónapokon át nyomon követték az állatok éjjeli repülését. A kapott adatok szerint a madarak órákon át képesek 50 km/órás sebességgel haladni, és széliránytól függően egyetlen éjszaka alatt akár 450 kilométert is megtenni – írják a biológusok a Biology Letters című folyóiratban.

Az Alaszkában költő hantmadarak Oroszország északi részén, Ázsián és a Kaszpi-tengeren át jutnak el az Arab-félszigetre, ahol telelőhelyeik találhatóak. A Kanada keleti részéről induló példányok Grönlandot, majd az Atlanti-óceánt szelték át, hogy a Brit-szigeteket érintve eljussanak Afrika nyugati részére. A kutatóknak első ízben sikerült dokumentálniuk a faj Észak-Amerikából Afrikába vezető útját.

A madarak hátára rögzített, GPS-funkciók nélküli miniatűr adatrögzítő a napfelkeltét és a naplementét rögzítette repülés közben. A dél és az éjfél időpontjából a földrajzi hosszúságra, a sötét és világos napszakok hosszából pedig a földrajzi szélességre lehetett következtetni, és kiszámolni a madár adott helyzetét. Az értékeléshez a hantmadarakat újra be kellett fogni – a 46 útnak indított készülékből mindössze négyet sikerült begyűjteni.