Városlista
2024. április 30, kedd - Katalin, Kitti

Hírek

2022. Február 28. 17:06, hétfő | Belföld
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

A magyar munkaerőpiac a rugalmas munkavégzés irányába tart

A magyar munkaerőpiac a rugalmas munkavégzés irányába tart

Magyarországon a rugalmas munkavégzés irányába tart a munkaerőpiac - derül ki a Randstad munkaerő-közvetítő MTI-hez eljuttatott felméréséből, melynek eredményei alapján arra is rámutattak,

hogy az irreális fizetési elvárások akadályozzák leginkább a munkaerőtoborzást, s az is kiderült, hogy jelentős szakadék van a munkáltatók által tervezett és a munkavállalók által várt béremelés között.

A Randstad azzal a céllal végezte a kutatást, hogy bemutassa, milyen intézkedésekről, változtatásokról döntöttek a magyarországi vállalatok a koronavírus-járvány miatt. Továbbá, hogy feltárja, mindez milyen hatással volt a munkavállalókra, a vállalatokra, s hogy a jövőben mire kell fókuszálni a munkaerő-toborzás során. A 2022 januárjában és februárjában készült felmérésben csaknem 400 olyan vállalati szakembert kérdeztek meg, akiknek rálátásuk van a HR és a munkaerőfelvételi folyamatokra. A megkérdezett vállalatok több mint kétharmada nemzetközi cég. A kutatásba bevont vállalatok negyede több mint 500 embert foglalkoztat.

A válaszadók 41 százaléka úgy nyilatkozott, hogy cége teljesen felépült a járvány okozta válság után; 27 százalék úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem érintette őket a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés. Mindemellett 2 százalék volt azok aránya, akiket még mindig negatívan érint, és nem tértek vissza a világjárvány előtti üzleti szintre, egyharmaduk pedig még mindig a "gyógyulásért" küzd, vagy csak részben "tért magához".

A válaszadók 69 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkavállalói védelme érdekében hibrid munkamódszerre tért át. Fontos változtatás volt továbbá (a megkérdezettek 39 százaléka nyilatkozott így), hogy a menedzsment ebben a kritikus időszakban igyekezett összpontosítani az átlátható kommunikációra.

A hibrid modellre áttérők 60 százaléka azt kérte dolgozóitól, hogy egy héten 2-3 napot töltsenek az irodában. Ráadásul 15 százalékuk felkínálta alkalmazottainak a beosztás megválasztásának lehetőségét.

Rákérdeztek arra is, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe a vállalatok, amióta hibrid munkavégzésre vagy távmunkára váltottak. Legnagyobb arányban (62 százalék) az új kollégák betanításának nehézségét említették. Emellett ugyancsak sokaknál (61 százalék) nehézséget okozott, hogy a vezetők miként kezeljék a távmunkát, továbbá, hogyan biztosítsák az otthon és az irodában dolgozók közötti együttműködést (55 százalék). Mindemellett a többség (51 százalék) azt is nehézségnek nevezte, hogy megőrizzék a vállalat iránti elköteleződést és hűséget.

A felmérés szerint a válaszolók 38 százalékának a profit megőrzése, 34 százalékának a megnövekedett munkaerőköltségek, 32 százalékának a magas fluktuáció okozta a legnagyobb kihívást. A megkérdezett vállalatok 30 százalékának pedig továbbra is a működésükhöz szükséges ellátási láncban okoznak problémákat a világjárvány miatt bevezetett korlátozások. Ugyanakkor a válaszadók több mint fele arra számít, hogy értékesítési volumene növekedni fog az idén.

A munkaerőfelvétel kapcsán a legyakoribb akadálynak (79 százalékos arányban) a jelöltek irreális fizetési elvárásait említették. Sokaknál problémát jelent továbbá a szakképzettség hiánya, kiemelten, hogy a jelöltek nem rendelkeznek konkrét munkaköri kompetenciákkal, illetve problémamegoldó képességgel. Többen említették azt is, hogy az emberek számára fontosabbá vált a munka és magánélet egyensúlya.

A kutatásban részt vevő vállalatok 89 százaléka tervez idén létszámbővítést. Mindazonáltal úgy értékeltek, hogy a HR-nek a jövőben leginkább a munkaerő megtartását kell fókuszba helyezni, s ezzel együtt fontos eszköznek kell tekinteni a távmunka lehetőségét is.

A felmérésben résztvevők 68 százaléka arra számít, hogy 2022-ben nehéz lesz fenntartani a munkavállalói elkötelezettséget. A legtöbb válaszadó úgy véli, hogy a vonzó fizetés és a juttatások, valamint a munka és a magánélet megfelelő egyensúlya a legfontosabb tulajdonságok, amelyek vonzóvá teszik cégüket a jelöltek számára.

A kutatás alapján - tekintettel az elmúlt hónapok magasabb és növekvő inflációs rátáira - a munkaadók 83 százaléka hajlandó - túlnyomó többségük 6-10 százalékkal - többet fizetni, hogy vonzza, illetve megtartsa a tehetségeket. Ugyanakkor a kutatásból az is kiderült, hogy ez nem mindig van összhangban azzal, amit a munkavállalók elvárnak és reálisnak tartanak a jelenlegi piaci helyzetben. A legnagyobb szakadék a cégek által kínált és a munkavállalók által kért kompenzáció között a 11-20 százalékos béremelési tartományban van, ezt a munkavállalók 42 százaléka választotta, a munkáltatóknak viszont csak 13 százaléka. Márpedig - mint rámutattak - a kilépés vezető okai: a fizetésben és a karrierben való előrelépési lehetőség.

A Randstad HR-szolgáltató társaság a világ 38 piacán, köztük Magyarországon van jelen, tavaly a cég bevétele több mint 24,6 milliárd euró volt, amihez a négy irodával rendelkező, 137 főt foglalkoztató magyarországi leányvállalat 7,4 milliárd forinttal járult hozz

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 30. 13:36, kedd | Belföld

1,7 százalékkal nőtt a GDP

A bruttó hazai termék (GDP), a gazdaság teljesítménye 2024 első negyedévében 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden első becslése alapján.

2024. Április 30. 08:30, kedd | Belföld

MÁV-Volán: május 1-jén ünnepnapi menetrend szerint közlekednek a vonatok

Május elsején a vonatok az ünnepnapi menetrend szerint közlekednek, másnap már a megszokott munkanapi menetrend érvényes - tudatta a MÁV Zrt. kedden az MTI-vel.

2024. Április 30. 08:28, kedd | Belföld

Maruzsa Zoltán: cél a köznevelés digitalizációja

A kormány ebben a ciklusban a magyar köznevelés digitalizációját tűzte ki célul - jelentette ki a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára hétfőn Szolnokon.

2024. Április 30. 08:26, kedd | Belföld

Agrárminiszter: a brüsszeli elit feláldozta az európai gazdálkodókat a környezetvédelem oltárán

A brüsszeli elit feláldozta az európai gazdálkodókat a környezetvédelem oltárán, tehát alapvető változásra van szükség az uniós mezőgazdasági politikában, ami csak a jelenlegi brüsszeli elit leváltásával érhető el